Nagyajta a húsz helységbol álló Erdovidék egyik kiemelkedo fontosságú faluja. A múltban széki, kerületi és járási székhely volt. Az E 103-as megyei muút mentén fekszik, Miklósvártól 6 km, Bölöntol 4 km-re, a Barót-Sepsiszentgyörgy-Hídvég útvonalon. A Fekete-erdo lábánál, az Olt völgyében, az Ajta patak torkolatánál terül el. A patak mentén, a völgyben fennebb (4 km-re) fekszik Középajta, valamint jóval magasabban, a hegyek közt- 15 km-re Szárazajta.
Nagyajta közigazgatási szempontból is Háromszék vármegye része. A megyésítés óta Kovászna megyéhez, regionális szinten Barót körzetéhez tartozik. Községközpontként önálló polgármesteri hivatallal rendelkezik, és hozzátartozik Középajta is. Az 1999. évi népszámlálás adatai szerint a falu összlakossága 986 személy.

A falu nevének eredete

A falu nevének eredete a mai napig tisztázatlan. Benko József (1729-1814; középajtai, köpeci református lelkész) szerint az AJTA megnevezés az ajtó szóból származik, mert akár Barcaságra, akár Sepsiszékre, akár Udvarhelyszékre szeretnénk utazni Nagyajtán kell áthaladni. Orbán Balázs szerint e névmagyarázat kissé eroltetett. Szerinte a név ázsiai eredete valószínubb, amelyet az itt letelepedett oseink hoztak magukkal.
Miklósvár
Miklósvár az Erdővidék déli részét magában foglaló egykori Miklósvár fiúszék névadó települése és központja. Sepsiszentgyörgytől 23 km-re északnyugatra a Baróti-hegység nyugati lábánál az Olt jobb partján fekszik.
Nevét onnan kapta, hogy itt 1211-ben egy Szent Miklós tiszteletére szentelt vártemplom állt.
1211-ben Castrum Sanct Nicolai néven említik először. A falutól északkeletre a Várpatak és a Szépvízpatak közötti hegycsúcson állt egykor Tortyogóvár, ma csak kevés nyoma van. A vár a magyar határvédelmi rendszer része lehetett. Vártemplomát 1211-ben említik, Szent Miklósnak volt szentelve és feltehetően a mai templommal egy magasságban emelkedő kis dombháton állt, ahonnan lőréses fal és sáncok maradványai kerültek elő. Ez volt az egykori Miklósvárszék központja. 1404-ben már nem említik, valószínűleg ekkorra már elpusztult. A falu a tatárjárás előtt nem a mai helyen, hanem feljebb, patakjának bal partján a Székátalja nevű helyen települt. Régi temploma is a tatárjárás után épülhetett és 1771-ig állt fenn, ekkor rossz állaga miatt lebontották és 1771 és 1775 között a mai római katolikus templomot építették fel. A reformáció idején a lakosság is az új hitre tért, 1717-ben azonban Kálnoky Ádám visszatérítette őket, a falu református lelkészét elűzték. 1910-ben 697 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 541 lakosából 530 magyar, 9 román és 2 német volt. A faluban a Kálnokyaknak van kastélyuk, valószínűleg a 17. században épült, majd 1780-ban és 1830-ban klasszicista stílusban átalakították. Itt született a Kálnoky család több neves tagja.
Name
Email
Comment
Or visit this link or this one